Én még az a korosztály vagyok, akit megviselt a hír azon a bizonyos szeles februári napon 2012-ben, hogy meghalt a világ egyik legjobb énekesnője, akit sokan csak úgy emlegettek: The Voice (a hang). Whitney Houston halálhíre mindenkit letaglózott akkoriban annak dacára, hogy tudtuk a 48 éves énekesnő komoly kábítószer- és alkohol problémákkal küzd. Bár karrierje során sikert sikerre halmozott - 200 millió eladott albummal, 2 Emmy- és 6 Grammy-díjjal büszkélkedve - magánélete korántsem volt boldog. Saját családja mindvégig kihasználta, méltatlan férfit választott párjául és meggyötörte a megfelelési kényszer is, így azt a bizonyos gyertyát a két végén égette, majd a drogokhoz illetve alkoholba menekült, ami nagyon korai halált hozott számára.

A kép forrása: LINK

Élettörténetéről Kasi Lemmons rendezőnő idén, 2022-ben készített különleges filmet, mely az "I Wanna Dance With Somebody" címet kapta (Nippy egyik slágere után). Ami a filmről számomra azonnal "lejött" a moziból kisétálva az a remekül egyensúlyozó életszerűség, mely ellentétben a júniusban megjelent Elvis filmmel valóban objektív képet ad az énekesnőről. Nem egyetlen szemszögből látjuk ugyanis, hanem több oldaláról: remek barátként, dolgozó anyaként, kételyekkel teli nőként és álmokkal teli énekesként.

Whitney Houston isten áldotta tehetség volt, amilyenből 100 évente születik egy. Élete mégis nehezen indult: szintén énekes édesanyja maximalista módon hajtotta-űzte a karrier felé, majd meg kellett küzdenie azzal is, hogy egy másik nő iránti szerelmét nem fogadja el a társadalom, végül édesapjának elnyomó, később őt kihasználó dominanciája is megviselte (húszéves korától haláláig). Mindezt mértékletes egyszerűséggel mutatja be a film. Whitney szerepében Naomi Ackie zseniálisat nyújt, egyes pillanatokban úgy érezzük, hogy valóban Nippyt látjuk a vásznon.

A kép forrása: LINK

A Whitney körüli zűrök eleinte nem viselik meg végzetesen a fiatal tehetséget, a fordulatot az énekesnőnél 5 évvel fiatalabb Bobby Brown felbukkanása hozza el. Az akkoriban 23 éves repper-fiú majdnem olyan híres énekes volt mint maga Whitney, így a kettejük közt kialakuló kapcsolatban a hírnév feldolgozása jelentette a közös platformot. Később azonban Bobby zűrös magánélete: nőügyei, italozása és kábítószeres kicsapongásai megkeserítették Nippy életét. 1992-ben mégis összeházasodtak és a frigy 1993 tavaszán egy kislánnyal ajándékozta meg az egyre többet veszekedő párt. Alighanem az a két év: 1992 és 1993 volt a csúcs-időszak, ekkor jelentek meg legszebb dalai is (mint az I Have Nothing és a Bodyguard filmzenei album) 3 Grammy díjat hozva számára.

A film lassan, fokozatosan tárja fel előttünk mindazokat a dolgokat, amelyek az énekesnőt a lejtő felé mozdították: például konfliktusait édesapjával és férjével illetve vetéléseit és egyre súlyosabb idegi kimerültségét. Ugyanakkor a másik oldalon meghallgathatjuk gyönyörű dalait is, melyek végigkísérik a filmet és amelyeket folyamatosan élvezhetünk. Jók a pozitív karakterek is, így például a manager Clive Davis szerepében Stanley Tucci és a barátnő-szerető Robyn szerepében Nafessa Williams.

A kép forrása: LINK

A fim tökéletesen érzékelteti az élet egyik nagy alapigazságát: életünk során számtalan pozitív és negatív kapcsolat alakítja sorsunkat és nekünk a jóakarókkal, barátokkal és pozitív emberekkel kell körbevennünk magunkat, különben olyan sorsra juthatunk, mint azok, akik bár óriási tehetségnek születtek mégis korán távoztak, például a 42 évesen elhunyt Elvis Presley és a 48 évesen meghalt Whitney Houston.

Az I Wanna Dance With Somebody egy gyönyörű film, a világ legszebb zenéivel és egy tehetséges színésznővel, aki a zenetörténet talán legnagyobb énekesnőjét formálja meg egy kitűnő rendezésben.  

BÚÉK mindenkinek!