A tavalyi év egyik legjobb filmjét a korábban inkább forgatókönyv-íróként alkotó Taylor Sheridan készítette el, Wind River címen. A különleges hangulatú thrillert, mind a kritikusok, mind a mozirajongó nagyközönség pozitívan, sőt elismerően fogadta. (Az IMDb -n 7,8 pontot, a Rotten Tomatoes oldalon pedig 87% -ot kapott.) A sztori Wyoming világtól elzárt, havas hegyvidéki területeire kalauzolja el a nézőket, mégpedig egy indián rezervátumba, ahol időnként a mínusz 30 fok is előfordul. A film gyönyörű képekkel ajándékoz meg bennünket: a végtelen táj, jeges erdők, hófehér hegyoldalak, havas mezők bemutatásával. Közben kicsit bepillanthatunk a modern társadalomba már beilleszkedett indiánok mindennapjaiba is. A két indián színész: Graham Greene (az oneida törzsből) és Gil Birmingham (a komancsok leszármazottja) kiválóan érzékeltetik a büszke és mégis bölcs helyi indián közösség problémáit.
A Wind River egy kivételesen jól felépített és megrendezett film, mely a teljes játékidő alatt megragadja figyelmünket, miközben lassan fokozza a feszültséget. A hangulat titokzatos, olyan érzésünk van, mintha valami rejtélyes világba nyernénk bepillantást. A cselekmény alapján egyszerű kriminek tűnhet a történet, ám a kegyetlenségek és misztikum miatt sokkal inkább thriller. Nagyszerűek a színészi alakítások is: Jeremy Renner itt végre nem egy szimpla akcióhős, hanem érett alakítást nyújtó összetett jellem, valódi érzések megjelenítője. Látjuk gyászolva, megrendülten, eltökélten és szikla-szilárd elszántsággal. Ugyancsak kiemelkedő a női főszereplő: Elizabeth Olsen játéka, melyben a szexuális kisugárzáson túl ott az együttérzés ezernyi árnyalata és a bátor kitartás keménysége is.
Engem az egész sztori sokban emlékeztet a 2000 -ben készült, nagy sikerű Bíbor folyók című francia thrillerre (Jean Renoval), ott is egy hegyek között eldugott kis rejtélyes közösség alkotja ugyanis a cselekmény magját, rengeteg misztikummal. Ami a Wind Rivert mégis igazán különlegessé teszi, az a kivételes helyszín és rendezés mellett a bölcsességek színes tárházának felvonultatása. Rengeteget ilyesmit hallunk ugyanis, melyekből számtalan méltó az emlékezetükben való elraktározásra (és a film újra megnézésére). A továbbiakban muszáj kicsit a cselekménnyel is foglalkozni, így a következő bekezdés - a kép után - spoileres lesz.
A film központi alakja egy hivatásos vadász, Cory Lambert (Jeremy Renner), aki megtörten éli mindennapjait. Megtörtsége mögött egy családi katasztrófa áll: a film cselekménye előtt 3 évvel ugyanis lányát ismeretlenek erőszakolták és ölték meg. Indián származású családja ezt követően tönkrement: felesége elhagyta, kamasz fia ugyan vele maradt, de a tragédia természetesen nagyon megviselte. Mint ahogyan maga Cory is csak árnyéka lett önmagának. Depressziójából egyszer csak egy helyi esemény rángatja ki: egy alig 18 éves helyi indián lány holttestére bukkan a vadon közepén, 8-10 kilométerre, minden lakott helytől. A rejtélyes haláleset felbolygatja a helyi közösséget, az FBI pedig egy ügynöknőt küld a helyszínre: Jane Bannert (Elizabeth Olsen). A csinos, alig 28 éves nyomozónőnek számtalan problémával kell megküzdenie, melyek közül a három legjelentősebb, hogy egyáltalán nincs helyismerete, nem ismeri az indiánokat és nem jártas a nyomolvasásban. Cory viszont mindháromban segítségére tud lenni, így hatékony kis csapatot alkotva kezdenek az ügy felderítésébe.
A sztori meglepetéseket is tartogat, bár az az igazság, hogy nagyjából sejthető a végkifejlet. Ez a film egyetlen komolyabb negatívuma (és gyengesége). Ugyanakkor a vége felirat után valahogy gazdagabban és bölcsebben kelünk fel fotelünkből, mély érzések feldolgozása után. Tudomásul vesszük például, hogy elveszíthetjük az általunk leginkább szeretett embereket - akár saját gyermekünket is - és a gyász feldolgozásában az emlékezet segíthet bennünket. Átérezzük, milyen lehet mások fájdalma és belegondolunk abba, hogy vannak köztünk olyanok, akik most is óriási veszteségek elviselésével élik mindennapjaikat. Közben ott a végső üzenet is: mindig küzdeni, harcolni kell, hogy a túlélésünkkel éppen azok emlékét becsüljük meg, akik miatt életünk értelmet nyer.
Végül érdemes pár szót szólnunk a sztori akciófilm-jellegéről is: a történetre ugyan nem jellemző, a sok akció-jelenet, ám mégis ami akad benne, az váratlan, sokkoló és székhez szegező. Izgalmassá teszi az egészet, hogy folyamatosan a "levegőben lóg" egy komolyabb összecsapás lehetősége, ám arra mindig várnia kell a nézőnek. Végül lecsap ránk a küzdelem és "megérkeznek" azok a bizonyos akciójelenetek is. Legvégül a film karakter-építkezéseiről: a fő alakok közül csak Cory múltját ismerjük meg, az FBI ügynöknő, Jane bemutatásával kicsit adós marad a forgatókönyv, ugyanakkor a mellékfigurák, például az áldozat édesapja, Martin Hanson érdekes szemszögből vannak bemutatva. Sheridan inkább sejteti, mint kimondja, hogy az indián család beilleszkedése nem volt sikeres, amivel a film felveti az indián-fehér együttélés problematikáját is. Zárásul nem győzzük eléggé méltatni Jeremy Renner alakítását, aki átérzi a karakter "mélységeit", tökéletesen beleilleszkedik a figura jellemébe és nagyszerű átéléssel hozza annak belső konfliktusait.
A Wind River egyszerre mély, bölcs és mozgalmas krimi-thriller, illetve emlékezetes filmélmény. Ajánljuk a thriller és krimi műfajok kedvelőinek, a rejtélyes sztorik, érdekes tájak, sajátos karakterek és mély emberi érzések filmes megjelenítésére fogékony mozirajongóknak. Értékelésünk: 4 csillag
A film MAFAB adatlapja itt olvasható.
2018.07.18.(21:55)