Az amerikai fajgyűlölet - Lángoló Mississippi [6.]
2018. január 20. írta: Filmflash

Az amerikai fajgyűlölet - Lángoló Mississippi [6.]

Alan Parker - a Madárka és az Evita rendezője - 1988 -ban sokkoló krimivel lepte meg a mozirajongókat, mely egy megdöbbentő és igaz történetre épült. Mintegy 54 évvel ezelőtt, 1964 június 21 -én, az amerikai Mississippiben három polgárjogi aktivista tűnt el - Michael Schwerner, James Cheney és Andrew Goodman - akik egy feketék ellen elkövetett ügyben (templomuk felégetése miatt) nyomoztak az államban. Holtestjeik hetekkel később kerültek elő. A fő gyanúsítottak a helyi Ku Klux Klan tagjai lettek. (A Kuk Klux Klan egy 1865 -ben alapított, titkos, fajgyűlölő szervezet, mely még napjainkban is működik)

mississippi1.jpg

A három férfi megölése miatt 1965 -ben indított nyomozást, a helyszínre küldött FBI ügynökök kezdték meg, amit a helyi lakosság - de főleg a hatóságok (a helyi seriff és helyettese) - kifejezetten ellenségesen szemléltek. A nyomozókat munkájuk közben többször meg is fenyegették, majd fellángoltak a helyi ellentétek feketék és fehérek közt. Az utcákon fekete tüntetések zajlottak, miközben a Ku Klux Klan fehér csuklyás "harcosai" a színesbőrű lakosság templomait, házait gyújtotta fel. Mississippi állam lángba borult. Végül az FBI emberei - belső információk, és a klán-tagok megosztása révén - felülkerekedtek és leleplezték a gyilkosságok végrehajtóit. Kiderült a seriff-helyettes is részese volt a bűncselekménynek. A kegyetlenségek elkövetői 7 és 10 évet kaptak, ám Edgar Ray Killen - a helyi Ku Klux Klan vezetője (aki a gyilkosságokra utasítást adott és aki azokat megtervezte) egész élet rács mögött töltötte. Éppen a napokban, 2018 január 11 -én halt meg cellájában (92 éves korában).

mississippi2.jpg

A Lángoló Mississippi egy érdekes és hatásos film, melynek kiváló a rendezése és amelyben kiemelkedő alakítást nyújt, a Szakaszból ismert Willem Dafoe és a számtalan alkotásban bizonyított Gene Hackman. A történet visszaadja az eredeti sztorit, a film lendületes, gyors tempójú, a feszültségfokozás hibátlan. A néző valóban ott lehet a 60 -as évek déli államaiban, szinte bőrén érezheti a fajgyűlölet fojtogató atmoszféráját.

A nyomozás fokról - fokra fedi fel a körülményeket: a Ku Klux Klán kiterjedtségét, hierarchiáját, vezetőinek, tagjainak kilétét, gyűléseik rendszerességét. Lelepleződik végtelen gonoszságuk, hidegvérű kegyetlenségük, amivel ártatlan embereket vernek meg (és gyilkolnak le) rendszeresen, csupán bőrszínük miatt. A filmben Hackman alakítja azt a déli származású FBI ügynököt, aki megpróbál választ találni  arra a kérdésre, hogy honnan ered ez a végtelen gyűlölet? "Ha egy négernél sem vagy jobb, akkor kinél vagy jobb?"

ku_klux_klan.jpg

Egy klángyűlés 1964 -ben

A történet a morális kérdések feszegetésekor túllép egy egyszerű krimi keretein és komoly üzeneteket fogalmaz meg: a feketéket gyűlölők valójában saját jelentéktelenségük, kudarccal teli, sivár életük elől próbálnak meg elmenekülni, amikor egy még náluk is rosszabb helyzetben lévő réteget bántalmaznak. Így azt érezhetik: szabadon uralkodhatnak egy még náluk is kiszolgáltatottabb csoporton, akiket büntetlenül bánthatnak és így úgy érezhetik, feljebb kerülnek a társadalmi ranglétrán. A film nem szájbarágósan, de megvilágítja mindezt.

A Ku Klux Klan kezdetben a négerek, később már a zsidók (a polgárjogi mozgalmakban nagy arányban tevékenykedtek zsidó aktivisták), napjainkban pedig már a katolikusok (spanyol ajkúak) ellen is megfélemlítéssel lépnek fel. Gyakorlatilag csak a több generációs amerikai, fehérbőrű, protestáns felekezetekhez tartozó, istenfélő, konzervatív - nacionalista amerikaiak tartozhatnak a klánba. 

mississippi3.jpg

A filmben szereplő klán tagok közül kiemelhető Michael Rooker alakítása, aki a fanatizált verőember és gyilkos archetípusát jeleníti meg olyan módon, hogy az ember ereiben meghűl a vér. Érdekes az Anderson ügynök (Gene Hackman) és Pell kisasszony (Frances McDormand) közt kialakuló vonzalom is, mely megmutatja: nem minden déli ember szívében volt fajgyűlölet akkoriban. Még ott, a gyűlölködés világában is akadtak emberséges lakosok, akik nem értettek egyet a kereszt égetésekkel, a csuklyákban elkövetett gyáva gyilkosságokkal. 

A Lángoló Mississippi egy akciódús, izgalmakkal teli, morális kérdéseket feszegető és fontos mondanivalókat tartalmazó film a 60-as évek Amerikájáról, ahol az emberek szívében a fajgyűlölet és az emberség vívott harcot egymással. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel ez a korszak, akik szeretnék megérteni a fagyűlölet mechanizmusát és akik szeretik a valóságra épülő, feszült és izgalmas történeteket. Értékelésünk: 7,5 / 10

belyegkep2.jpg

A film MAFAB adatlapja itt olvasható! 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmflash.blog.hu/api/trackback/id/tr9613590135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2018.01.22. 09:16:00

Nagyon jó film, teljesen megvilágitja a 60-as évek déli államaiban uralkodó állapotokat. Többek közt megmutatja: a Ku Klux Klan soraiban mindenhol ott voltak a helybéli polgárok: pl. az egyes kisvárosok boltosai, farmerei, seriff helyettesei (néhol maguk a seriffek), a közélet tagjai. Kesőbb, Johnson elnök, majd Nixon, Ford és Carter alatt a déli feketék megkülönböztetését jórészt felszámolták (1963 és 1980 közt). De a klán ma is működik és a feketék helyzete délen még napjainkban sem túl rózsás.

Filmflash 2018.01.22. 21:55:13

@Frank Leone 510: egyetértünk; ez a film fő erőssége: a fajgyűlölet mibenlétének megmutatása egy konkrét, megtörtént eseten keresztül.

Fortress_ 2018.01.24. 09:05:57

Manapság már inkább a mexikóiak, latinok, chikanok léptek a Ku Klux Klan célpontjaivá, kevésbé a feketék.
süti beállítások módosítása