A Churchill film - A legsötétebb óra [5.]
2018. január 18. írta: Filmflash

A Churchill film - A legsötétebb óra [5.]

Kevés olyan nagy formátumú XX. századi történelmi alak létezik, akinek élete annyira magán viseli a század eseményeit, háborúit, politikai viharait és konfliktusait, mint Sir Winston Churchill, brit politikus, miniszterelnök életútja. Életének egyik legfontosabb időszakáról - a második világháborús éveiről - Joe Wright készített különleges filmet 2017 őszén, melyet éppen most mutatnak be a magyar mozik. 

churchill.jpg

Churchill régi, arisztokrata család sarjaként született (1874-ben), iskoláiban lázadó szellemű, kezdetben gyenge, majd jó eredményeket produkáló tanuló volt, majd korán a hadseregbe lépett, ahol bejárta a korona legjelentősebb gyarmatait (Afrikát, Indiát) és idővel mint haditudósító is bizonyította bátorságát, találékonyságát. Számtalan kalandja után 1900 -ban tért haza Angliába ahol a továbbiakban már nem foglalkoztatta a katonai karrier gondolata. A századfordulón kezdett a politikával foglalkozni és jutott be a brit parlamentbe, ahol eleinte konzervatív, majd liberális képviselőként dolgozott. Később, 1905 -ben már gyarmatügyi államtitkár, 3 évre rá kereskedelmi, majd belügyminiszter lett. Az első világháborúban pár hónapig újra katonatiszt, de a háború végére visszakerül a kormányba (mint hadügyminiszter).

Churchill életében az 1920 -as évek némi visszaesést hoztak (választási vereségek), de 1924 -ben azért megszerzi a képviselőséget (függetlenként), majd pénzügyminiszter lesz. A 30-as években Churchill újra konzervatívok felé fordul. Később 1940 május 10 -én az akkori miniszterelnök, Neville Chamberlain lemondását követően VI. György Churchill kérte fel a kormányfői poszt betöltésére. Ő vezette Angliát végig a háború alatt, egészen 1945 nyaráig. Churchill jó miniszterelnök volt, beszédei és kitartása mindvégig a harcok, bombázások és megpróbáltatások alatt lelkesítette az angolokat. Számtalan beszéde, szófordulata és mondása máig gyakran idézett szöveg. Keményen lépett fel Hitlerrel szemben, annak minden "békeajánlatát" visszautasította és rendkívüli bölcsességgel vezette országát az amerikai illetve szovjet nagyhatalmak együttműködésében. A brit gyarmatbirodalom szétesését nem tudta meggátolni és Anglia középhatalommá degradálódása is elkerülhetetlen volt, de miniszterelnökségének hála, Nagy -Britannia sokkal kevesebb veszteséggel élte túl a háborút, mint bármely más lehetséges vezető elnöksége esetén. Persze koránt sem volt tökéletes, karrierjét számtalan hiba és kudarc (sőt egy-két bűn) árnyékolta be, ám mégis a világtörténelem legismertebb és legnagyobb egyéniségei közé tartozott.

churchill2.jpg

Folyton szivarozgató, jellegzetes alakjával, a győzelem jelét ("V" mint victory) mutató mozdulatával a háborús Anglia szimbólumává vált. Joe Wright kifejezetten érdekes filmet készített Churchill életének legfontosabb szakaszáról. Ezzel az alkotással a brit filmipar újabb "gyöngyszeme" született meg, leginkább a főszereplő, Gary Oldman átütő és valóban ragyogó alakításának köszönhetően. A hamarosan 60-at is betöltő, Londonban született színész, több tucat kiváló filmben bizonyította már tehetségét, de engem a "Skarlát betű"a "Leon, a profi" és a "Pokol konyhája" filmekkel győzött meg leginkább. Egészen mostanáig. Mert "A legsötétebb órában" élete legjobb alakítását nyújtja. (Hozzáteszem: külsejének megdöbbentő átalakítása, mimikájának, gesztusainak, testtartásának és mozgásának fantasztikus "kidolgozása" egészen egyedi teljesítmény, a színészi játék mellett.)

A legsötétebb óra egy akciószegény és meglehetősen lassú folyású háborús dráma, mely leginkább a párbeszédekre és Churchill szuggesztív fellépésére, egyéniségére épít, egy furcsa korszakba repítve a nézőt. Egy különleges embert ismerhetünk meg, akinek sokoldalúsága, humora, színes egyénisége éppúgy "átjön", mint a történelmi közeg szürrealitása. Kiderül, hogy Churchill számtalan területen volt kiemelkedő (1953 -ban irodalmi Nobel díjat kapott), hihetetlenül jól ismerte a történelmet és korának európai vezetőit. Volt érzéke a pszichológiához és ahhoz, hogy a "nép nyelvén" szólaljon meg. A parlamentben elmondott, szenvedélyes, lendületes és lelkesítő beszédei, mindig óriási hatást gyakoroltak hallgatóságára. Az egyik leghíresebb beszédét Gary Oldman is elmondja a filmben, magával ragadó módon:

"Harcolunk a tengerpartokon, a kikötőkben, a mezőkön és a városok utcáin és harcolunk a dombok között és a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat..."

A film visszaadja a háborús Anglia sajátos atmoszféráját, a drámai idők kemény valóságát, melybe mintha a vetítési idő alatt mi is beléphetnénk. Oldman mellett kiemelkedő Kristin Scott Thomas és Ben Mendelsohn is, csakúgy, mint a gyönyörű Lily James. Színes játékuk életszerűvé teszi a drámai légkörben pergő eseményeket. 

Ez a film nem kimondottan az akciófilmek szerelmeseinek készült és a nagy látványvilágot keresők sem biztos, hogy ezzel az alkotással kapják majd meg életük moziélményét. Viszont a Legsötétebb órát kifejezetten ajánljuk a történelemrajongóknak, az intellektuális élményeket keresőknek, a Churchill életére kíváncsiaknak és az érdekes életutak, emberek, helyzetek iránt fogékony mozizóknak, mert ők értékelni fogják ezt a filmcsemegét Gary Oldman páratlan - szerintünk Oscart érő - alakításával.

Értékelésünk 7,5 / 10 mely azért nem 8 pont, mert nem kapunk átfogó képet Churcillről (fiatal éveiről), a film hasonlóan a Bukáshoz (Hitler) csak egy életszakaszra fókuszál. Másrészt a  mozgalmasság is hibádzik, a sztori lehetne rövidebb és sokkal több háborús jelenettel, aktivitással telítettebb. Ugyanakkor Gary Oldman játéka szinte mindenért kárpótolja a nézőt.

belyegkep2.jpg

A film MAFAB adatlapja itt olvasható!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmflash.blog.hu/api/trackback/id/tr4713586955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vombat. 2018.01.19. 10:23:35

Érdekes, emberközeli és érthető formában jeleníti meg a film Churchillt. Végre nem csak egy név a történelemkönyvekből, hanem kétségekkel, gyengeségekkel, természetes, emberi érzelmekkel teli vezető, hétköznapi figura, aki ugyanakkor egészen rendkívüli egyéniség is.

Filmflash 2018.01.19. 10:30:02

@Vombat.: egyetértünk. Pont ez a film célja: láttatni egy legendát, testközelből, EMBERKÉNT!

Rozsdalovag 2018.01.19. 21:44:04

Churchill éppen annyira utálta a kommunistákat, mint a nácikat. De míg az előbbiekkel kényszer-szövetséget kellett kötnie, utóbbiakkal bátran szembeszállhatott! A film kiválóan visszaadja a angol prime miniszter sokrétű jellemét, humorérzékét, tökösségét és kitartását! Ugyanakkor nekem túl lassú volt a film. És mégis, valahogyan visszaadta az 1940/41 -es idők hősies brit elszántságát.

MEDVE1978 2018.01.19. 22:10:46

Igazából a Churchill misztifikáció egy nyugati jelenség. Nem fogom megnézni moziban a filmet, mert biztos vagyok benne, hogy hőssé magasztalja ezt az embert, akit ha a túloldalon állt volna, háborús bűnösként végeznek ki a háborút követően, illetve ma 100%, hogy háborús bűnösként ítélték volna el.

Sokan nem tudják, hogy Churchill olyannyira meg akarta törni a németeket, hogy mérges gázt akart ledobni civil célpontokra (szinte egyedülálló módon a tábornokai beszélték le róla), egyetértett a terrorbomzásokkal, Drezda föld színéről eltörlésével. www.theguardian.com/world/shortcuts/2013/sep/01/winston-churchill-shocking-use-chemical-weapons

Emellett ugye az egyébként sokak számára vonzó "No sports" szlogen mellett bele is csapott másképpen is a lecsóba: alkohol és barbiturátfüggő volt.

Gondolom a film viszont a nép acélos oszlopa vonalat viszi tovább, ami a köszönjük néked Rákosi elvtárs nyugati változata.

Főszerkesztő. 2018.01.19. 23:37:57

@MEDVE1978: ... ja és persze aki egy háborúban bombázásokat támogat, harci gázt akar bevetni meg nem sportol (a szemétje) sőt szivarozik meg pezsgőt iszik az mind háborús bűnös.

Jericho 1 2018.01.19. 23:50:11

@MEDVE1978: Ha Churchill valóban vegyifegyvereket akart bevetni a nácik ellen, akkor elkötelezettebb és tökösebb volt, mint hittem. Kár, hogy nem hallgattak rá, talán hamarabb véget ér a háború és a rohadék SS nem mészárol le annyi ártatlan embert (például a gázkamrákban).

Történetiró 2018.01.20. 00:00:47

Churchill zseniális szónok volt, tehetséges politikus, rendkívüli egyéniség és sikeres miniszterelnök. Megmentette Nagy-Britanniát a legválságosabb időszakban: 1940 őszén és telén pusztán azzal, hogy összetartotta népét és lelkesítette a katonákat (köztük a Spitfire pilótákat).

kombu 2018.01.20. 00:13:48

Valóban jelentős történelmi figura, bár abban a korban volt egy pár... kétség ne legyen afelől, h a német előre nyomulast a La Manche csat. állította meg, ha anglia nem szigetország, akkor addig mennek a németek ameddig kedvük tartja, Churchill ide vagy oda. Ma egészen máshogy nézne ki a világ, ha a németek rögtön Dunkirk után partraszállnak, csak eleinte Hitler nem akart az angolokkal háborúzni, emiatt is álltak le a németek Dunkirk nél, és hagyták az angolokat haza evezni. Csak hát a könyveket a győztesek írják, és a filmeket is ők rendezik. Ajánlom pl. az Under sandet c. filmet, hogy ne csak 1 szemszögből lássunk. Lényeg h soha többet ne legyen semmi ilyen, emiatt érdemes minden szemszögből tájékozódni, ne csak 1 fajta propagandát bekanalazni.

Frank Leone 510 2018.01.20. 00:28:32

@kombu: azért ne tulozzunk. Dunkirk utána Hitler a teljes Luftwaffét ráküldte Angliara de nagyon nem az lett, hogy győztek, sőt le kellett állniuk mert tucatszám szedték le a Messerschmitteket naponta. Úgyhogy ez a "győztesek irják a történelmet" duma, meg hogy Hitler győzelemre állt csak hát azok a fránya körülmények szöveg baromi nagy kamu. Szarrá verték a német légierőt 1940 őszén ugy fel is adták Anglia elözönlésének tervét. Churchillnek pedig jócskán része volt abban hogy kitartottak.

gintonic.azigazi 2018.01.20. 03:12:24

“We killed the wrong pig” ( rossz disznot vagtunk le ) 1945 nyaran mondta, utalva hogy inkabb Sztalin ellen kellett volna menni.

akist 2018.01.20. 06:35:09

A szerző csak a filmet nézte. Javaslom, hogy tanulmányozza a II. vh történetét még egy kicsit. Különös tekintettel a Sztálinnak odadobott Kelet-Európával kapcsolatos kérdéseket. Köszönjük Sir Wintston... A pont gintonic.azigazi-nál van...

nemcsikbori 2018.01.20. 08:22:54

Csak a feliratos változat nézhető, mert Harsányi Gábor öregasszonyos sipítozása, makogása teljesen hitelteleníti a főszereplőt.

project640 2018.01.20. 09:26:27

@kombu: hagyjuk már ezt a buta teóriát, hogy a németek hagyták 'szaladni' az angolokat!!!! több, mint 30ezer francia katona keményen védte a külső gyűrűt, az angol légierő a levegőben keményen felvette a harcot a luftwaffe-val, a csatornán pedig még mindig az angol flotta erősebb volt, mint a német ... a németek mindent megtettek, de pikk-pakk lerohanni körbezárt 350ezer katonát az soha a történelemben még nem volt
a keleti front nagy katlancsatában sem!!!

Stenonis 2018.01.20. 09:57:27

@kombu:

Értelmetlen fejtegetés. Ha az Egyesült Királyság nem szigetország, akkor katonai kiadásainak zömét nem a flottára, hanem a szárazföldi hadseregre költötte volna.

Alick 2018.01.20. 10:42:21

"Churchill számtalan területen volt kiemelkedő (1953 -ban irodalmi Nobel díjat kapott)"

Ez azért olyasmi, mint Elena Ceausescu akadémikusi címe. :)

Akkor már inkább azt érdemes kiemelni, hogy esküdt ellenségéhez hasonlóan egész jó képeket festett.

MEDVE1978 2018.01.20. 10:50:16

@Intercessor: Bravo. Ez az igazi kettős mérce. Mit is mondtunk mondjuk Szaddam Husszeinről, amikor kurd falvakat irtott ki harci gázzal? Aha, gonosz tömeggyilkos.
Különbség van aközött, hogy valaki a precíziós bombázásokat támogatja (az amerikaiak a háború elején) vagy pedig a civilek elleni terrorbombázásokat. Churchill elég hamar elment az utóbbi felé. Igazából ez nem azt jelenti, hogy gonosz volt, hanem azt, hogy ez a személyiségének a része volt.
Bizony Adolf Hitler felett, aki 6 millió zsidót öletett meg, egy olyan szövetség nyert, amit egy háborúbolond, fehér felsőbbrendűségben hívő, civilek halomra gyilkolásától nem visszariadó részeges öregember (Churchill), egy mészáros állat, aki a saját katonáit lövette hátba és több tízmillió ember halálát okozta (Sztálin) és egy karrierista nyomorék, aki már a kezdetektől be akart szállni a háborúba, csak az ürügyre várt (Rooswelt) aratott győzelmet.

A világ nem fekete-fehér, az pedig egy mítosz, hogy itt a jó aratott győzelmet a tiszta gonosz felett. Churchill és Rooswelt hozzáállásáról is mindent elmond - ebben reálpolitikusok voltak, hogy a balti országok és Finnország szenvedéseire konkrétan szartak - simán átengedték ezeket az oroszokat, majd mindketten boldogan mentek bele, hogy Sztálin egész Kelet-Európában emberek tízmillióit tegye rabszolgává fegyverrel.

Filmflash 2018.01.20. 10:53:12

@Alick: Churcillnek az irodalmi Nobel díjat a svéd királyi akadémia adta, nem pedig saját kormánya (ahogyan Ceausescunak). Meg is érdemelte Churchill, mert termékeny és jó író volt.

Churchill történeti műveit három kategóriába lehet sorolni: az elsőbe a családja tagjairól szóló művek tartoznak – Life of Lord Randolph Churchill (Lord Randolph Churchill élete) és a Marlborough: His Life and Times (Marlborough: élete és kora) –, a másodikba a saját életéről szóló – nagyrészt a harcmezőn szerzett tapasztalataiból merítkező – munkái. Az igazi hírnevet a harmadik csoportba tartozó munkáival nyerte el, ide sorolhatók az első világháborúról szóló The World Crisis (A világválság; négy kötet, 1923–1931), a The Second World War (A második világháború; hat kötet, 1948–1953), valamint A History of the English-Speaking Peoples (Az angol ajkú népek története; négy kötet, 1937–1956). Ebbe a kategóriába tartozó műveinek köszönhetően megkapta az Irodalmi Nobel-díjat 1953-ban. Nagy terjedelmű, színvonalas művek.

Főszerkesztő. 2018.01.20. 10:59:24

@MEDVE1978: szóval szerinted a békeidőben saját országában tömeggyilkosságokat elkövető SzaddaM Husszein, meg a hazáját (és a világot megtámadó) nácik ellen csapásokat tervező (még csak nem is végrehajtó) Churchill közt egyenlőség tehető? Ennyi ésszel, meg egy vödör mésszel inkább falat rakj. Kevesebbet kéne az Echo TV -t, meg a Kurucinfót nézned és többet a történelmi köNyveket. :D

MEDVE1978 2018.01.20. 11:20:07

@Levisomnus: Aha, mert a példa azt mutatta, hogy annyira könnyű volt megtörni a németek harci morálját. Churchill 1944-ben akart ilyet bevetni. Szóval a cél szentesíti az eszközt? Gyönyörű. Akkor nyilván Sztálin is jól járt el, amikor hagyta, hogy a csapatai végigrabolják és erőszakolják Európát. Jót tett a moráljuknak.

MEDVE1978 2018.01.20. 11:30:02

@Intercessor: Többet kéne történelemről olvasnod. A békeidőben megsemmisített kurd, meg a Drezdában élve elégő 200 ezer német civil biztosan érezte a különbséget. Itt nem az egyenlőségjel a kérdés, hanem azt, hogy Churchill egy heterogén egyéniség volt és a személyisége bizonyos részei egyáltalán nem hősre emlékeztetnek. Persze ezeket nem mutatják be.

A problémát abban látom, hogy emberek kritikátlanul dicsőítik Chruchillt, miközben egy reálpolitikus volt, aki ugyanúgy játszott emberek életével és gyilkoltatott le embereket a birodalom érdekében, mint Horthy, Sztálin és Adolf Hitler.

Az ellentmondás pedig nevetséges abban, hogy a Hágai Törvényszék például elítéli Slobodan Praljakot részben a Mostari híd felrobbantásáért, míg a több ezer civil áldozatot követelő (en.wikipedia.org/wiki/Operation_Chastise), ezeket tudatosan elfogadó Churchill pedig istenítő filmet kap.

MEDVE1978 2018.01.20. 11:44:39

@Frank Leone 510: A másik része az, hogy miért állt meg a német hadsereg Dunkirknél. Ma is sok teória van, a legvalószínűbb az összes keveréke, Hitler politikai megoldást is akart, bízott az általa árjának tartott britek kiszállásában, a német csapatok elfáradtak egyszerűen, az utánpótlási vonalak meghosszabbodtak és ez kockázatos volt stb.
John Lukacs írt ugyanerről az időszakról egy remek könyvet Párbaj címmel. A briteknél, ugyanúgy ahogy az amcsiknál ugyanis sokan pártolták az izolációt és a béke megtartását. A briteknél is ott volt ehhez a gyarmatbirodalom, kevésbé zavarta őket, hogy Hitler felforgatja a kontinenst, az amcsik pedig ugye eleve külön kontinensen voltak.

Ugyan spekuláció, de ha a németek belelövik akkor a tengerbe a brit expedíciós hadsereget, akkor az jelentős valószínűséggel Churchill bukását jelentette volna. A kimentés viszont óriási győzelem volt Churchillnek.

A légi győzelem Nagy-Britannia felett Göring hülyesége volt és eleve esélytelen, viszont meggyőzte róla Hitlert. Emellett stratégiai hibát követtek el a németek, amikor nem vonták be a spanyolokat a háborúba, a brit szigetek bevételéhez a spanyol flotta tudott volna segítséget nyújtani.

Stenonis 2018.01.20. 11:47:24

@MEDVE1978:
Az amerikai "precíziós" bombázások irtóztató saját veszteséggel jártak. Mivel csak nappal tudták végrehajtani (nem voltak kellően kifinomult navigációs és célzó készülékek), ezért a Luftwaffe aratott. Így gyorsan abbahagyták ők is és marad a bombaszőnyeg terítése.

És a civilek bombázásának megvan a maga hideg katonai logikája.
A morált nem biztos, hogy meg tudod törni, viszont:
- a megölt német munkás nem fog gyárban dolgozni,
- a romeltakarítás, házak újjáépítése erőforrásokat köt le,
- az ideiglenes lakhatás megoldása erőforrásokat köt le,
- a sérült infrastruktúra (víz, áram, út, vasút) újjáépítése erőforrásokat köt le,
a sebesültek épolása erőforrásokat köt le,
- a honi légvédelem erőforrásokat köt le.

A szovjetek sem virgonckodtak volna olyan szinten, ha a kb. 1 millió légvédelembe beosztott katona, 11000 db 88-as és 4000 db 105-ös löveg nem Németországban nézett volna az ég felé, hanem a Szovjetunióban kelet felé.

Stenonis 2018.01.20. 11:56:52

@MEDVE1978:
A gátak támadása teljesen legális volt.
1977-ben egészítették ki a Genfi Egyezményt a gátak és atomerőművek támadásának tilalmával.

Stenonis 2018.01.20. 12:09:54

@MEDVE1978:
A spanyol flotta nem volt épp a helyzet magaslatán akkor.
A polgárháború során elvesztette mindkét csatahajóját, de veszett cirkálókat, rombolókat, tengeralattjárókat és egyéb kisegítő hajókat is.

1939-ben ezekkel rendelkezett (Jane's Fighting Ships of WWII):
6 CAs/CLs (Canarias, Galicia, Almirante Cervera, Miguel de Cervantes, Mendez Nunez, Navarra)
24 DDs (9 Oquendo-class, 2 Alava-class, 13 Churruca-class)
14 TBs (9 Audaz-class, 3 Alsedo-class, 2 older types)
5 Submarines

Ez nem egy világmegváltó erő. És a legénység morálja és képzettsége is igen kérdőjeles volt.

Inkább Gibraltár elfoglalása lett volna stratégiai szempontból fontos a németek részére. De a Mediterráneumban vakon háborúzta (Lásd Málta elmaradt inváziója).

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 12:19:54

@MEDVE1978: Itt valami össze van keverve. Churchillnek nem konkrét és nem a semmiből jött terve volt gázt bevetni: viszont felvetette a LEHETŐSÉGÉT annak, hogy így demonstrálja, hogy a szövetségesek is készek ilyesmire, MIUTÁN a németek kifejlesztették és készletezték a tabunt és a szarint (és '44. nyarán hírszerzési adatok jöttek egy még erősebb gázról, a szománról).
Churchill okkal aggódott, hogy a partraszállást ezekkel söprik le, ezért FELVETETTE, hogy megmutatja Hitlernek, hogy másra is tudja használni az elsöprő légifölényt, mint gyújtogatásra, hogy Normandiában eszébe se jusson elővenni.

Hitlerrel szemben hallgatott a szakembereire, amikor végül döntött.

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 12:21:46

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy van-e értelme a filmnek ez után: en.wikipedia.org/wiki/Into_the_Storm_(2009_film)

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 12:24:15

@MEDVE1978: "A légi győzelem Nagy-Britannia felett Göring hülyesége volt és eleve esélytelen, viszont meggyőzte róla Hitlert. "

Hitler géniuszának Göring az indikátora: miután csőbe húzta Angliánál, csőbe húzhatta Sztálingrádnál is, miközben egyszerű matekkal kijött volna, hogy nem tudja, mit beszél.

Főszerkesztő. 2018.01.20. 12:42:18

@MEDVE1978: Hányas kaptál te a történelem érettségin. Átmentél egyáltalán? Egy kalap alá veszed a 30 év alatt milliókat megölő Sztálint, a tömeggyilkos Hitlert az angol miniszterelnök Churchillel, pusztán azért, meg támogatta Drezda bombázását (amire az utasítást egyébként nem is ő adta ki, hanem Eisenhower)? Szerintem olvass, tanulj és ismerd meg a világtörténelmet (meg azt, hi a háboRús bűn) és utána nyilatkozz (... és ha lehet ne olyan hülyeségeket, mind eddig)

MEDVE1978 2018.01.20. 12:43:39

@Stenonis: Ezeket mind elfogadom. Viszont itt nem arról volt szó, hogy logikusak vagy hadászatilag effektívek voltak-e ezek az akciók, hanem arról, hogy morálisan kiemelkedett-e Churchill és mint példakép lehet-e tekinteni rá. Mert sokan ilyen szentként szeretnék látni. Miközben neki is tapadt elég vér a kezéhez. Az 1977-es Genfi egyezmény kiegészítés is egy jogi aktus, nem egy morális.

nj 2018.01.20. 12:50:05

"...de miniszterelnökségének hála, Nagy -Britannia sokkal kevesebb veszteséggel élte túl a háborút, mint bármely más lehetséges vezető elnöksége esetén."

Ez túl kategorikus kijelentés ahhoz képest, hogy teljességgel bizonyíthatatlan, mivel nem volt ellenpróba! Chamberlain nem = "bármely más lehetséges vezető"!
Egy "valószínűleg" még belefért volna a mondatba, a Nagy-Britannia után.

Jericho 1 2018.01.20. 12:51:19

@MEDVE1978: vedd már észre mennyire erőltetett az a duma, amit a vegyifegyverekről nyomatsz itt fullban! ... Kurvára nem vetettek be vegyifegyvereket az angolok, ellenben a nácik HollandiábóL v-2 -es rakétákkal lőtték Londont. Mellesleg ha ismernéd kicsit a második világháború történelmét tudnád, hogy Churchill nem is dönthetett ilyen eszközök bevetéséről, hiszen a szövetségese főparancsnokságát döntéskörébe tartozott minden ilyesmi. Azt pedig az amerikai Eisenhower vezette.

Tehát azért háborús bűnösnek minősíteni Churchillt mert a háború kellős közepén, amikor országát bombázzák a nácik (plusz rakétákkal lövik Londont), elvben egyetért vegyifegyverek bevetéséről kábé olyan, mint erőszakért elítélni azt, akit visszaüt, amikor éjszaka a háza előtt megtámadják.

Alick 2018.01.20. 13:05:57

@Filmflash: Tudjuk, hogy az irodalmi Nobel-díj is mennyire átpolitizált szempontok szerint kerül kiosztásra. Ettől még Churchill lehet jó író, de egy politikus memoár-életműve aligha a parnasszus csúcsa...

Alick 2018.01.20. 13:08:44

@Levisomnus: Azért nem kell félteni a briteket se, nemcsak a németek csináltak durva dolgokat az utóbbi másfél évszázadban...

all-that-is-interesting.com/boer-war

Stenonis 2018.01.20. 13:14:40

@MEDVE1978:
A 2. világháború kitermelt pár olyan vezetőt, akik példaképek lehetnének.
Én elsősorban Mannerheim bárót tartom annak.
De az, hogy az Egyesült Királyság győztesként került ki a háborúból jórészt Churchillnek köszönhető. Szinte mindenki más békét kért volna abban a helyzetben. Sok esetben bakot lőtt, főleg amikor belekontárkodott a hadügyi dolgokba, de a győzelem őt igazolta a végén.

Roosevelt eléggé pancser volt, és Sztálin orránál fogva vezette.
Sztálin meg e pszichopata tömeggyilkos volt.

Kitartásáért még De Gaulle-t becsülöm.

Szerintem lehet Churchillt példaképnek tekinteni. De nem volt szent. Ahogy senki sem lehet szent, aki egy háborúzó országot vezet.

Stenonis 2018.01.20. 13:18:17

@Alick:
A második világháború egy kimondottan jól megírt mű. Bár fényezi magát benne, de ennyit engedjünk meg az írónak...

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 13:21:26

Egyébként lehet habot verni bármilyen irányból, Churchillről a britek mondtak véleményt: a háború küszöben egyértelműen mögé álltak, békében pedig kifaroltak mögüle.

Jericho 1 2018.01.20. 13:26:08

@dr. mesterséges színezék: 1945 -ben nem választották újra, az igaz, de később, 1951 -ben az ország megint mögé állt és újra megválasztották. Egészen 1955 -ig vezette az Egyesült Királyságot!

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 13:27:13

@Stenonis: "Roosevelt eléggé pancser volt, és Sztálin orránál fogva vezette.
Sztálin meg e pszichopata tömeggyilkos volt."

Nemmellesleg Churchill rohadtul nem boldogan bólintott Sztálin európai követeléseire, csak egy dolog volt a Szigetektől távol tartani és az usákokkal vállvetve Nyugat-Európából kiszorítani Hitlert, és egy merőben más kihívás lett volna a kényszerű szövetségest Moszkáig hazapicsázni az usákok nélkül, akiknek másirányú elfoglaltságuk is volt.

Churchill a fultoni beszédről IS híres.

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 13:36:19

@Levisomnus: Irónikus, hogy Churchillt a II. vh emelte először minelnöksége, és az ellenfele koreai háborúba lépése másodszor.

MEDVE1978 2018.01.20. 16:20:11

@Levisomnus: A vegyi fegyverek említése Churchill gondolkodásmódját, elszántságát mutatja és annak szép példája, hogy meddig ment volna el. Neki a cél szentesítette az eszközt. Máshol ezt sokszor háborús bűnösnek hívták azóta a történelemben. Ez mindenné teszi, csak nem példaképpé. A V2 meg a II. vh egyik legjobb PR akciója. Kb. 7500 ember halt meg V2 támadásoktól. Jól jött egyszerre Hitlernek és Churchillnek is PR szempontból. Előzőnek azért, mert azt mondta, hogy ez a Wunderwaffe, utóbbinak azért mert még fenn tudta tartani az elszántságot. Ha már vérmatematikát hoztál elő, akkor ez kevesebb mint huszada a drezdai terrorbombázás áldozatainak. Hagy ne ájuljak már el a kegyes britektől.

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 16:39:59

@MEDVE1978: " Neki a cél szentesítette az eszközt."

Jó reggelt kívánok! Amikor Sztálinnal kezet fogott, elég világosan fogalmazott Hitler és az ördög viszonyáról.

dr. mesterséges színezék 2018.01.20. 16:41:06

@MEDVE1978: "Hagy ne ájuljak már el a kegyes britektől."

Arról nem volt szó, hogy visszaütnek?

Jericho 1 2018.01.20. 17:21:52

@MEDVE1978: ... aha, ... szóval háborús bűnös az, aki GONDOL a vegyifegyverek bevetésére és támogatná azok alkalmazását. Akkor én is háborús bűnös vagyok, mert én bizony gyakran GONDOLOK arra, hogy az észak-koreai diktátorra ledobhatnának valami komolyabb tömegpusztító fegyvert és támogatom is vegyifegyverek alkalmazását Észak-Korea ellen, ha az a világot atommal fenyegeti. Most akkor Hágába kellene mennem, mint háborús bűnös???

Filmflash 2018.01.20. 17:26:56

@MEDVE1978: Azért szögezzük le: NINCS olyan történész, vagy komolyan vehető kutató sehol a világon, aki Churchillt háborús bűnösnek tartaná, amiért hazája védelmében elfogadhatóan tartotta volna vegyifegyverek bevetését a nácik ellen (válaszul arra, hogy azok is alkalmaztak ilyeneket a nyugati fronton és amiért rakétákkal lőtték Londont). Egy elvi megnyilatkozás eleve nem lehet háborús bűn. Drezda bombázásában, pedig semmilyen szinten nem volt szerepe Churchillnek, mivel katonai hadművelet volt, Churchill pedig nem a szövetséges haderő főparancsnoka, hanem Nagy-Britannia miniszterelnöke volt.