Casablanca - 52 éve mutatták be Magyarországon [16.]
2018. június 19. írta: Filmflash

Casablanca - 52 éve mutatták be Magyarországon [16.]

1966 nyarán, vagyis épp 52 éve tűzte műsorára a Magyar Televízió az 1942 -ben forgatott, világhírű, három Oscar díjat is bezsebelt, fekete-fehér Casablanca című romantikus drámát. A jeles eseményre emlékezve talán érdemes kicsit elgondolkodnunk a Casablanca sikerén. Mert kétségtelenül óriási sikert aratott világszerte, amiben az a különleges, hogy nem csupán pillanatnyi népszerűségről van szó, hanem máig tartó háromnegyed évszázados, folyamatos elismertségről. 

casablanca1.jpg

Ha önmagában a történtet nézzük: nem éppen egy kivételes sztori: adott egy 30-as évei végén járó férfi és egy huszonéves fiatal lány, akik a második világháború előtti Párizsban egymásba szeretnek. Csakhogy közbejön a háború, ami elsodorja őket egymástól: a lány váratlanul eltűnik, a férfi pedig a marokkói Casablanca városába utazik, ahol megnyitja saját bárját - melynek neve: Ricks - Cafe Americain (lévén, hogy a férfi amerikai). A nácik elől meginduló menekültáradat azonban eljut Casablancába (ahogyan a németek befolyása is), azok pedig akik Amerikába szeretnének eljutni, előbb a gyönyörű afrikai városba utaznak, hogy onnan kíséreljék meg a tovább-menekülést. Ilyen módon kerül Casablancában váratlanul a lány is, csakhogy egy férjjel az oldalán. A konfliktus innentől adott: segít e a férfi továbbjutni annak a nőnek, akit Párizsban annyira szeretett (de aki érthetetlen okból elhagyta  őt) és meghallgatja e magyarázatát a múltról, eltűnése okáról és legfőképpen házasság-kötéséről? 

casablanca2.jpg

Egyszerű vonalvezetésű történet, világos konfliktus és érthető dilemma. Ugyanakkor mégsem ennyire szimpla az egész. A Casablancát négy dolog teszi ugyanis felejthetetlenné: Kertész Mihály rendezése, Humphrey Bogart játéka, Ingrid Bergman szépsége és annak a történelmi közegnek a megidézése, mely magával ragadó keretet ad a történethez. Érdemes tehát az említett négy tényezőre fókuszálnunk, ha a Casablanca titkát keressük.

Először is a rendezésről: Kertész meg sem próbált látványos afrikai háttér-panorámákkal "operálni", részben az alacsony költségvetés, részben az egyszerűség kedvéért. Szinte a teljes filmet stúdiókban vették fel, néhány képkocka készült csupán a szabadban. Ugyanez az egyszerűség érezhető a karakterek bemutatásánál is: a szereplőkről tudható információkat rejtve "csepegtetve" kapjuk (Ricket - azaz Bogart karakterét - például maga a náci tiszt, Strasser őrnagy mutatja be, amikor elmeséli előéletét Renault kapitánynak). Ugyanakkor akad "csavar" és bonyolítás is a történetben, hiszen például a lány, Ilsa Lund (Ingrid Bergman) férje nem akárki, hanem egy európai hírű ellenálló, Viktor László. (Bár az illető cseh állampolgár, Kertész valamiért magyar nevet adott neki.) A konfliktus meglétéhez elegendő lett volna az is, ha egy hétköznapi ember a férj, de a készítők egy plusz adalékkal látták el a szitut, hogy még inkább fokozzák mind Rick, mind Ilsa dilemmájának súlyát. Ha ugyanis Rick nem segít rajtuk, azzal egy fontos ellenálló elmenekülését is gátolja, csak úgy mint Ilsa, aki ha elhagyja férjét, akkor egy bátor harcost tesz boldogtalanná. A rendezés további érdekességeket is elhelyezett a filmben, mint a bianco útlevelek ügyét: ezek olyan papírok, melyekkel bárki (két személy) elmenekülhet a biztonságos Amerikába. Ezek Rickhez kerülnek, így az ő kezébe kerül a legfőbb döntés is: hogy ki menekül meg, az csakis rajta múlik. 

casablanca3.jpg

Magával ragadó jelenetekből is bőven akad: ilyen a Marseillaise eléneklése Rick bárjában a német katonák jelenlétében, melyet Rick egy fejbiccentéssel engedélyez. A scene mindenkire hat, hiszen a szabadság éneke száll minden torokból egy olyan helyzetben, amikor a náci elnyomok élet-halál urai, és nem csupán Casablancában, hanem szinte az egész világ felett. Ugyancsak örökké emlékezetes az a jelenet, melyben a néger zongorista (Rick alkalmazottja és egyben jóbarátja: Sam) eljátssza a filmtörténet egyik legszebb és legismertebb dalát a Time Goes By -t. A szám valóban gyönyörű és elválaszthatatlan a Casablancától. És persze humorból is kapunk bőven, melyet a náciknak (kényszerből) dolgozó Renault kapitány (Claude Rains) szolgáltat, fanyar, cinikus és sajátos formában. Alakja oldani tudja a történet komolyságát. Ezzel el is érkeztünk a rendezés összegzéséhez: Kertész Mihály munkája azért olyan egyedi és megismételhetetlen, mert minden "alkotóelemből" - izgalomból, romantikából, humorból - éppen ennyit és olyan arányban tartalmaz, hogy azt érezzük: valami különlegeset látunk. Mindezt egyszerűen, manírok és hatásvadászat nélkül. 

A Casablanca másik sikertényezője a főhős: Humphrey Bogart, aki 43 évesen játszotta el élete legismertebb szerepét. Lezsersége, férfias nemtörődöm keménysége, szűkszavú határozottsága és eleganciája a Casablanca emblémája is lehetne. Pedig élete nem volt éppen tündérmese: bár New-York módosabb negyedében nőtt fel, fiatalon nem találta helyét a világban. Volt haditengerész az első világháborúban, majd különböző állások kipróbálója, míg végül a filmezésnél kötött ki. Első főszerepét 1941-ben játszotta, kicsit megkésve, már 42 évesen a Máltai sólyomban. Innentől viszont egymást érték filmes sikerei, bár a Casablancáért meglepő módon nem kapott Oscart. (Az arany szobrocskát 1951-ben nyerte el az Afrika királynője főszerepéért.) Magánélete nem volt túl boldog: négyszer nősült, miközben egyre többet ivott és egyre többet dohányzott. Végül alig 58 évesen nyelőcsőrák okozta halálát. 

casablanca4a.jpg

Bogart stílusa a Casablancában utánozhatatlan: ezrek próbálták már utána csinálni mesterkéltség nélkül, de senkinek sem sikerült. Az a hanyag elegancia, ahogyan fehér zakójában, egyik kezét zsebre téve nézett a német őrnagy szemébe és szólt be a náci nagykutyának (akitől mellesleg akkoriban egész Casablanca rettegett), megteremtette a férfiasan lezser és bátor férfi archetípusát. Azt az archetípust amelyet egy kicsit azóta is minden férfi szívesen utánozna élete egy-egy szakaszában. Hát neki sikerült. Ő volt Humphrey Bogart, aki nélkül a Casablanca nem működött volna. 

Bogart játékát és a Kertész-féle kivételes rendezést fokozta Ingrid Bergman jelenléte, aki valóban mint "jelenség" teljesedett ki a filmben. Nőiesen gyönyörű, magas, visszafogott, szelíd és védtelen alakja eleve középpontba helyezték, de mindehhez egy minden mesterkéltségtől mentes, nyílt és őszinte játék is társult. Könnyes szemében minden férfi azt a nőt láthatta, aki a legfontosabb számára és minden nő azt a hölgyet, emilyenné ő maga is válhatna hasonló helyzetben. Bergman 16 évvel volt fiatalabb Bogartnál, de ő is változatos életet élt, háromszor ment férjhez, majd ő is rákban halt meg, de csak 67 évesen (1982-ben) egy sikeres életpálya legvégén (három Oscar díjjal megbecsülve). 

casablanca5.jpg

Végezetül a történelmi közegről: egy elnyomók által fenyegetett város és egy világháború kétségtelenül hatásos keretet tud adni bármilyen történethez. De itt még a menekülés lehetősége egy plusz feszültséget és izgalom-forrást is ad a sztorihoz. Rick megbeszéli a múltat Ilsa -val, majd elengedi a lányt. A reptéri jelenet a filmtörténet leghíresebb és legmeghatóbb scene -je, ami korántsem lenne ennyire hatásos, ha a főszereplők nem a biztos halál elől menekülnének. (Kétségtelen, hogy a nácik megölnék Viktor Lászlót, ha maradna.) Rick annyira szereti a nőt, hogy lemond róla. Távozása után az üres reptéren sétál Renault kapitánnyal, ami a Casablanca záró képe.

Zárásul ejtenénk pár szót a szinkronról is: bár politikai okokból a Kádár-rendszer tartalmi változtatásokat hajtott végre a végső szövegben, a szinkronizálást végző színészek nagy elismerést érdemelnek, így: Kálmán György (Humphrey Bogart magyar hangja), Váradi Hédi ( mint Ilsa), Avar István (Victor Lászlóként), Agárdy Gábor (mint Renault kapitány), Harkányi Endre (Ugarte magyar hangjaként). Jó érzékkel, élvezetes formában, színesen kölcsönözték hangjukat a karaktereknek. Számunkra főleg Agárdy Gábor volt zseniális Renault kapitány magyar hangjaként. Nélküle a Casablanca valahogy nem lenne az igazi.

A filmtörténet egyik legszebb és legjobb filmjéről köteteket lehetne írni, de mint minden jó dolog az életben ez is csak úgy hatásos, ha egyszerűen csak élvezzük. Természetesen értékelésünk a maximális: 5 csillag.

csillagok_5.jpg

A film leghíresebb mondatai:

  • “Louis, azt hiszem, ez egy szép barátság kezdete.”
  • Játszd el, Sam! Játszd el a Múlik az időt!
  • Nekünk mindig megmarad Párizs.
  • “A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie?”
  • “Gondolom, egész New York alszik. Egész Amerika alszik.”
  • “- Meg vagyok döbbenve, hogy itt szerencsejáték folyik! - A nyereménye, uram. - Köszönöm!”
  • “- Biztos benne, hogy ez egy becsületes hely? - Becsületes? Ennél becsületesebb nem is lehetne!”
  • “Én is Casablancában fogok meghalni, erre pont ideális.”
  • “Ne feledje, ez a pisztoly pont a szívére irányul!”
  • “New Yorknak vannak részei, őrnagy, amit nem javasolnék elfoglalni.

belyegkep_vegso.jpg

A film MAFAB adatlapja itt olvasható!

A bejegyzés trackback címe:

https://filmflash.blog.hu/api/trackback/id/tr3214058970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor_ 2018.06.20. 11:41:52

Ez egy hihetetlenül jó film és a kritika is tetszett. Egy hozzáfűzni való:

Az eredeti magyar szinkronos változat szövege több helyen eltért az eredetitől. Leginkább a szocialista rendszer számára kényes politikai kérdéseket próbálták kerülni, így például a nyugati szövetségeseket népszerűsítő részek kihagyásra kerültek, de a változtatások a film végét is érintették, és az ikonikussá vált utolsó mondat „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete.” helyett ebben a változatban a „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én” hangzott el.

vacsnem (törölt) 2018.06.20. 11:42:04

Az ugye megvan,hogy a filmtörténelem egyik leghíresebb zárómondatát cseszték el a magyar szinkronnal.

Filmflash 2018.06.20. 11:48:44

@vacsnem: ... „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete.” helyett „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én” :-)

Argus_ 2018.06.20. 13:14:53

A világ filmtörténelmének örök gyöngyszeme a Casablanca. Egyszerre krimi, dráma, kalandfilm és romantikus történet. Bizonyos részei izgalmakat, más jelenetei történelmi konfliktusokat, megint más fejezetei romantikát és humort hordoznak. Sokoldalú történet, talán ez a titka is.

vacsnem (törölt) 2018.06.20. 13:15:02

@Filmflash:
Oh,yes.
De egyéb érdekességek is vannak a magyar verzióban.
Inkább feliratozva néznem és ezt javaslom másnak is.

Filmflash 2018.06.20. 13:24:55

@vacsnem: Azért a magyar szinkron-színészek fantasztikusak: Kálmán György (Bogart), Váradi Hédi (Ilsa), Avar István (Victor László), Agárdy Gábor (Renault kapitány), Harkányi Endre (Ugarte).

rezgaras 2018.06.20. 16:32:53

Meg lehetett volna említeni azt a pletykát (vagy tán nem is igaz?), hogy a közös jelenetek forgatása közben Humphrey Bogartot sámlira állították, mert kisebb volt Ingrid Bergmannál... :-))

Control. 2018.06.20. 16:44:51

Szerintem is nagyon jó a magyar szinkron, nálam elválaszthatatlan a Casablancától. Eredeti hanggal valahogy nem az igazi a film. Főleg a francia rendőrparancsnok, a cinikus Renault kapitány magyar hangja zseniális, amit Agárdy Gábornak köszönhetünk. Óriási szerintem!

HARP3R 2018.06.20. 17:21:26

Kár kihagyni a magyar szinkront, mert kitűnő. Nálam is Renault kapitány - Agárdy Gábor a legjobb!

Filmflash 2018.06.20. 17:25:26

Kedves Times Goes By! Két malomban őrlünk: NEM a Kádárista tartalmi változtatásokat tartjuk jónak, hanem azoknak a színészeknek a hangját, akik a főszereplőket szinkronizálták. Zseniális Agárdy Gábor mint Reanult kapitány magyar hangja, és nem csak szerintünk. Ha te bűn rossznak tratod, ... záksón ... sarazd a saját blogodon. Mi viszont nagyon nem értünk veled egyet! Ez van. Nem vedd a szívedre. :-) És nincs is harag!

Recensens 2018.06.20. 17:28:22

Hát igen! Kálmán György, Váradi Hédi, Avar István és Agárdy Gábor hangja nélkül nem ugyanaz a Casablanca! Csak így tudom újra meg újra megnézni! Nagyon jó!

Editor_ 2018.06.20. 17:43:16

@Kovács doki: A szinkront több szempontból is lehet értékelni, de alapvetően van a technikai szinkron, tartalmi szinkron és művész szinkron.

Ha a Casablanca szövegkönyvétől (eredeti mondatoktól) nagyon eltér a magyar szinkronszöveg, az tartalmi hiba, de attól a másik kettő még lehet jó: vagyis technikailag stimmelnek a szájmozgások, háttérhangok stb és művészi szempontból is élvezetes az, ahogyan a szinkronszínészek hangsúlyoznak és érzéseket fejeznek ki a hangjukkal.

A Casablancánál pontosan ez a helyzet! Tartalmi gondok vannak (fordítási és változtatási gondok), de technikailag és művészileg kimagasló. Megjegyzem a Kádár-korszak szinkronja ebből a két szempontból mindig is nagyon jók voltak!

Filmflash 2018.06.20. 17:45:44

@Scriptor.: Teljesen egyetértünk! Mondjuk mi a háromból a színészek által képviselt értéket becsüljük leginkább. Mondjuk azt, ahogyan Agárdy Gábor szólaltatta meg Claude Rains -t (Renault kapitányt). Jobb mint az eredeti. :-)))

Filmflash 2018.06.20. 23:47:59

Time Goes By! Ennyi volt pályafutásod nálunk. Maradj a saját blogodon és annál, amihez értesz. Ha van olyan. :-) Pá!

Editor_ 2018.06.20. 23:52:08

@Filmflash: A Casablancát sok szempontból lehet megítélni vagy értékelni. Az egyik kétségtelenül a szinkron. Nemzedékek ismerték meg a filmet az eredeti szinkronnal és sokan szeretik (ez a hozzászólásokból is kiderült). Számomra is vitán felülien jó!

Nietzsche_ 2018.06.21. 00:48:22

Ha a kolléga (Time Goes By) annyira rühelli a magyar szinkront, nézze eredetiben (gyakorolva az angolt) mi többiek meg elleszünk Agárdyék hangjával. Oszt jóccakát!

Filmflash 2018.06.21. 00:56:04

@Frank Leone 510: ... hát ja. Csak ne itt akarja már meggyőzni a Flash olvasóit arról, hogy a magyar szinkrontörténet egyik legjobbja szar!

Von Hermanitz 2018.06.21. 00:59:47

Vagy tucatszor láttam a Casablancát és mai napig a kedvencem.

Pervenimus 2018.06.24. 22:14:38

Gyönyörű történet, jól elkészített film, remek rendezés és emlékezetesen színvonalas szinkron = Casablanca. Ma már nem születnek ilyen filmek.

Periodista. 2018.06.29. 16:00:48

Ez a film fogalom a filmtörténetben. 1942 novemberében mutatták be az amerikai mozik. Hihetetlen, ha meggondoljuk. Óriási az, ahogyan a karaktereket megjelenítik.

Egyébként én sem igazán értem, mi a baj a Casablanca szinkronjával?
süti beállítások módosítása