Kevés olyan nagy formátumú XX. századi történelmi alak létezik, akinek élete annyira magán viseli a század eseményeit, háborúit, politikai viharait és konfliktusait, mint Sir Winston Churchill, brit politikus, miniszterelnök életútja. Életének egyik legfontosabb időszakáról - a második világháborús éveiről - Joe Wright készített különleges filmet 2017 őszén, melyet éppen most mutatnak be a magyar mozik.
Churchill régi, arisztokrata család sarjaként született (1874-ben), iskoláiban lázadó szellemű, kezdetben gyenge, majd jó eredményeket produkáló tanuló volt, majd korán a hadseregbe lépett, ahol bejárta a korona legjelentősebb gyarmatait (Afrikát, Indiát) és idővel mint haditudósító is bizonyította bátorságát, találékonyságát. Számtalan kalandja után 1900 -ban tért haza Angliába ahol a továbbiakban már nem foglalkoztatta a katonai karrier gondolata. A századfordulón kezdett a politikával foglalkozni és jutott be a brit parlamentbe, ahol eleinte konzervatív, majd liberális képviselőként dolgozott. Később, 1905 -ben már gyarmatügyi államtitkár, 3 évre rá kereskedelmi, majd belügyminiszter lett. Az első világháborúban pár hónapig újra katonatiszt, de a háború végére visszakerül a kormányba (mint hadügyminiszter).
Churchill életében az 1920 -as évek némi visszaesést hoztak (választási vereségek), de 1924 -ben azért megszerzi a képviselőséget (függetlenként), majd pénzügyminiszter lesz. A 30-as években Churchill újra konzervatívok felé fordul. Később 1940 május 10 -én az akkori miniszterelnök, Neville Chamberlain lemondását követően VI. György Churchill kérte fel a kormányfői poszt betöltésére. Ő vezette Angliát végig a háború alatt, egészen 1945 nyaráig. Churchill jó miniszterelnök volt, beszédei és kitartása mindvégig a harcok, bombázások és megpróbáltatások alatt lelkesítette az angolokat. Számtalan beszéde, szófordulata és mondása máig gyakran idézett szöveg. Keményen lépett fel Hitlerrel szemben, annak minden "békeajánlatát" visszautasította és rendkívüli bölcsességgel vezette országát az amerikai illetve szovjet nagyhatalmak együttműködésében. A brit gyarmatbirodalom szétesését nem tudta meggátolni és Anglia középhatalommá degradálódása is elkerülhetetlen volt, de miniszterelnökségének hála, Nagy -Britannia sokkal kevesebb veszteséggel élte túl a háborút, mint bármely más lehetséges vezető elnöksége esetén. Persze koránt sem volt tökéletes, karrierjét számtalan hiba és kudarc (sőt egy-két bűn) árnyékolta be, ám mégis a világtörténelem legismertebb és legnagyobb egyéniségei közé tartozott.
Folyton szivarozgató, jellegzetes alakjával, a győzelem jelét ("V" mint victory) mutató mozdulatával a háborús Anglia szimbólumává vált. Joe Wright kifejezetten érdekes filmet készített Churchill életének legfontosabb szakaszáról. Ezzel az alkotással a brit filmipar újabb "gyöngyszeme" született meg, leginkább a főszereplő, Gary Oldman átütő és valóban ragyogó alakításának köszönhetően. A hamarosan 60-at is betöltő, Londonban született színész, több tucat kiváló filmben bizonyította már tehetségét, de engem a "Skarlát betű"a "Leon, a profi" és a "Pokol konyhája" filmekkel győzött meg leginkább. Egészen mostanáig. Mert "A legsötétebb órában" élete legjobb alakítását nyújtja. (Hozzáteszem: külsejének megdöbbentő átalakítása, mimikájának, gesztusainak, testtartásának és mozgásának fantasztikus "kidolgozása" egészen egyedi teljesítmény, a színészi játék mellett.)
A legsötétebb óra egy akciószegény és meglehetősen lassú folyású háborús dráma, mely leginkább a párbeszédekre és Churchill szuggesztív fellépésére, egyéniségére épít, egy furcsa korszakba repítve a nézőt. Egy különleges embert ismerhetünk meg, akinek sokoldalúsága, humora, színes egyénisége éppúgy "átjön", mint a történelmi közeg szürrealitása. Kiderül, hogy Churchill számtalan területen volt kiemelkedő (1953 -ban irodalmi Nobel díjat kapott), hihetetlenül jól ismerte a történelmet és korának európai vezetőit. Volt érzéke a pszichológiához és ahhoz, hogy a "nép nyelvén" szólaljon meg. A parlamentben elmondott, szenvedélyes, lendületes és lelkesítő beszédei, mindig óriási hatást gyakoroltak hallgatóságára. Az egyik leghíresebb beszédét Gary Oldman is elmondja a filmben, magával ragadó módon:
"Harcolunk a tengerpartokon, a kikötőkben, a mezőkön és a városok utcáin és harcolunk a dombok között és a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat..."
A film visszaadja a háborús Anglia sajátos atmoszféráját, a drámai idők kemény valóságát, melybe mintha a vetítési idő alatt mi is beléphetnénk. Oldman mellett kiemelkedő Kristin Scott Thomas és Ben Mendelsohn is, csakúgy, mint a gyönyörű Lily James. Színes játékuk életszerűvé teszi a drámai légkörben pergő eseményeket.
Ez a film nem kimondottan az akciófilmek szerelmeseinek készült és a nagy látványvilágot keresők sem biztos, hogy ezzel az alkotással kapják majd meg életük moziélményét. Viszont a Legsötétebb órát kifejezetten ajánljuk a történelemrajongóknak, az intellektuális élményeket keresőknek, a Churchill életére kíváncsiaknak és az érdekes életutak, emberek, helyzetek iránt fogékony mozizóknak, mert ők értékelni fogják ezt a filmcsemegét Gary Oldman páratlan - szerintünk Oscart érő - alakításával.
Értékelésünk 7,5 / 10 mely azért nem 8 pont, mert nem kapunk átfogó képet Churcillről (fiatal éveiről), a film hasonlóan a Bukáshoz (Hitler) csak egy életszakaszra fókuszál. Másrészt a mozgalmasság is hibádzik, a sztori lehetne rövidebb és sokkal több háborús jelenettel, aktivitással telítettebb. Ugyanakkor Gary Oldman játéka szinte mindenért kárpótolja a nézőt.